Mint törvény cseng fülemben

Ahogy azt már ígértem, pakolom ide a verseimet is. Születési sorrendben rakom fel őket, így most értelem szerűen az első neki futásommal indítok.
SPN, Dean POV, vagyis annyira nem Dean POV mert még én se tudom ki az elbeszélő, de na. Úgy az első három évad eseményeit dolgozza fel és testvéries kis írás lett.

Mint törvény cseng fülemben

  

Tűz ropogás.

A füst szaga kén.
Apa kiabál.

"Vidd az öcséd."

Fuss ki a házból.
Csak előre nézz.
Ne halld a sikolyt.

Mentsd meg az öcséd.

Aprócska kezeid.
Hűvös a fém.
Gyönge a markod.

Védd meg az öcséd.

Ne lépj hátra.
Támad a rém.
Bármit is látsz.

Csak védd az öcséd.

Évek teltek.
Vajon merre még.
Apa eltűnt.

Keresd az öcséd.

Apa meghalt.
Kezeden a vér.
Szívében ott a tőr.

Hozd vissza az öcséd.

Lelked már kárhozat.
Mindössze egy év.
Mesél egy keresztút.

Ébred már kisöcséd.

Csaholnak odaát.
Üvöltést visz a szél.
Mit számít a kín.

Mert mindig... mindig
csak az öcséd.